Iskolára felkészítés az óvodában
Az iskola felkészítő Sokak számára nem népszerű téma, mert úgy azt mondják, hogy nem szabad az óvodás korú gyermeket felkészíteni az iskolára, mert úgy gondolják, ez egyet jelent az iskolai tananyag előre tanulásával.
Márpedig a valóságban ez nem így van.
Szülők és pedagógusok egyaránt sokat tehetnek azért, hogy az óvoda és iskola közötti szakadékot megfelelően áthidaljuk. Mindannyian tudjuk, hogy az iskolakezdés, nem csak a táska és a tanszerek megvásárlásáról szól, hanem egy új, komolyabb életszakasz kezdetéről, mely kimondva vagy kimondatlanul rengeteg feszültséget generál, szülő és gyermeke számára. A szülő feladata, hogy lelkileg felkészítse gyermekét az iskolára, az addig használt játékokat olyanokra cserélje mely gondolkodásra késztet, és a logikai képességeit fejleszti. Beszélgessünk sokat arról, hogy milyen lesz az iskolában, milyen érdekes dolgokat fognak tanulni, és tápláljuk az önbizalmát. Manapság számtalan lehetőség van arra, hogy az óvodában vagy speciális tanfolyamokon szakemberekre bízzuk ezt a rendkívül fontos feladatot.
Vegyük át miért hasznos az előkészítés a gyermek számára és milyen képességeit kell fejlesztenünk ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt nyújtson az iskolában.
Kutatások bizonyítják, hogy a korai oktatás és nevelés a kulcs a későbbi sikerekhez.
A gyermek képességeinek 80%-a már 8 éves korára kifejlődik.
Ki kell használnunk az agyi fejlődésének legtermékenyebb időszakát.
Kiemelt területeink
Minden ember, így a gyermek is individuum: egyedi, egyszeri, megismételhetetlen.
Teljes és tökéletes a veleszületett képességeivel, adottságaival és mindig hordoz magában valami újat, értékeset, egy olyan, csak Rá jellemző tudást, amivel többé teszi, építi környezetét és a világot.
Értelmi képességek:
Az iskola felkészítő feladatok közül a legfontosabb feladatunk a gyermeket megtanítani tanulni, koncentrálni, kreatívan gondol-kodni, mások előtt magabiztosan beszélni, érvelni, csapatjáté-kosként viselkedni, érdeklődését felkelteni a tanulás iránt, ismereteit gazdagítani. Nem sza-bad lekorlátozni, hagyni kell a képességeit kibontakozni.
Fejleszteni azokat az alapvető viselkedési formákat, amelyek az iskolai közösségbe való beillesz-kedés feltételei, továbbá az ered-ményes iskolai teljesítéshez szük-séges jártasságok, készségek, képességek és akarati tulajdon-ságok rendszerét. Pl.:
– megfelelő beszéd, anyanyelvi
fejlettség, tiszta hangok
– grammatikailag helyes
mondatalkotások
– pontos, fejlett kifejezőkészség
– számosság, mennyiségészlelés
– logika
Szocializálás:
Szociális érzékenység fejlesztése, melynek összetevője egyrészt egy belső igény a kapcsolatfelvételre, másrészt az erre való képesség helyes útra terelése.
Ennek eredményeképpen énjét elég erősnek élje meg ahhoz, hogy társai akaratát is tudomásul vegye, a társak kezdeményezését ne saját énje veszélyeztetéseként élje meg.
Fontos, hogy milyen az iskolába kerülő gyermek tolerancia szintje, kudarctűrő képessége, beillesz-kedési hajlama és bátorsága. El kell fogadnia és meg kell értenie a szociális szabályokat.
Vizuális képességek:
A képi, plasztikai kifejezőképesség fejlesztése (rajzolás, festés, min-tázás, építés, képalakítás, konst-ruálás).
Az elemi képolvasási, komponáló, térbeli tájékozódó és rendező képességek kialakítása, fejlesz-tése.
Testi fejlesztés:
Nagy és kismozgások, szem-kéz, szem-láb koordinációk fejlesztése, szinkronizálása.
A laterális dominancia kialakítása, ennek megfelelően használják helyesen a jobb-bal kezet, lábat.
A megfelelő testsúly és a kifinomult finom motorika elérése.
